Siófokinapilap » Friss hírek » Hol ered a Duna? Biztos?

Hol ered a Duna? Biztos?

A Duna nem a Duna-forrásból ered, még csak nem is ott kezdődik, de a hagyományt sem a földrajztudomány, sem a politika nem törölheti el.


Nem kis meglepetés éri azokat, akik a dél-németországi Donaueschingenben fölkeresik a turistanevezetességnek számító Duna-forrást. Pár száz méteres séta után azt tapasztalják, hogy a Duna-patak eltűnik az igazi folyó méretű Brigachban. A Dunát szinte észre sem lehetne venni, ha a kis torkolatot nem keretezné apró neoklasszicista építmény, a Duna-templom.

A forrástól függetlenül is tény, hogy a Duna kezdetének – más tekintetben pedig a végének, mert a folyamkilométereket a torkolattól kezdve, visszafelé számolják – évszázadok óta a Brigach és a Breg összefolyását tartják a fekete-erdei Donaueschingen határában. Az máshol sem szokatlan, hogy egy folyó új nevet kap az őt tápláló vizek találkozásánál. Németországban ilyen például a Weser – a patkányfogójáról ismert Hameln folyója –, amely a Werra és a Fulda folytatása, és hasonló a helyzet a dél-amerikai Amazonasszal is, amely a Maranón és az Ucayali találkozásától viseli világszerte ismert nevét. Átláthatóbb eset a Körösöké, amelyeket végig ugyanígy hívnak, csak éppen a Fekete-, Fehér-, Kettős-, Sebes- és Hármas- előtagokkal kiegészítve. Logikus vízrajzi – bár a hajózási folyamkilométerekkel nem feltétlenül egybeeső – számítás, hogy a folyók teljes hosszának mérése a legtávolabbi forrásuknál kezdődik: a Duna esetében a Breg partjait kell követni, így az eredetéig további 46 kilométert lehet megtenni.

Hogy Johann Strauss mégsem a Kék Bregről komponált keringőt, annak történelmi okai vannak, és a földrajztudomány sem vitatja, hogy a folyók elnevezésénél a hagyomány fölülírhatja a vízrajzi rációt. A Duna-forrást például már egy 1292-ből való okirat Donaueschingenbe helyezi. A helyiek máig nem győzik hangsúlyozni, hogy a latinul Isternek vagy Danubiusnak nevezett folyam forrását a régi rómaiak is arrafelé tartották nyilván, ahol manapság a turisták a szoborral ékesített barokkos medencénél hömpölyögnek.

A rómaiak vajon nem látták, hogy a Brigach jóval szélesebb a Duna-pataknál? Lóczy Dénes, a pécsi egyetem környezetföldrajzi intézetének vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy az ókorban bővizűbb volt a Duna-forrás. Pontosabban a források. Michael Weithmann történész, a passaui egyetem tanára, egy Duna-monográfia szerzője, akit a HVG szintén megkérdezett, Sztrabón görög történetírót idézte. Az ókori szerző arról számolt be krónikájában, hogy Tiberius római hadvezér a szóban forgó vidéken az Ister több forrását látta.

A mai turistalátványosság közelében még mindig több forrás buzog, és mint egy 1995-ös kiadványban Donaueschingen 1973 és 2004 közötti polgármestere, Bernhard Everke kiszámolta, ha ezek összefolynának, 4 és fél méter széles – igaz, csak 20 centi mély – folyót képeznének. Korábban, amikor a patak két kilométeren át kanyargott a Brigachig, talán több látszott ebből, de a területet – az évszázadok óta befolyásos Fürstenberg hercegi család kastélyának parkját – a 18–19. században rendezték, lecsapolták, és a Duna-forrást egy föld alatti csatornán, a legrövidebb úton vezették a Brigachba. A Fürstenbergeknek köszönhető a Duna-forrás csinos kiépítése is; a polgármesteri hivatal egyik vezetője, Ernst Zimmermann egy nemrégi város-népszerűsítő kiadványban egyenesen a hercegi családnak „a korát megelőző turizmusmarketingjéről” értekezik. Nem egyedülálló eset ez a környéken: a közeli Schwenningenben a Neckar forrása praktikus módon szintén a városi parkban tekinthető meg, nem pedig a város széli mocsárban, ahonnan pedig több víz táplálja a születő folyót.

Donaueschingennél a források bőségét a helybéli konkurencia, Allmendshofen község a 18. században úgy próbálta a maga javára fordítani, hogy a saját területén lévő, a Duna-forrásnál valamivel bővebb vizű Juniperus-forrást nyilvánította a Duna eredetének. A vita akkor zárult le, amikor 1933-ban Donaueschingen magához csatolta Allmendshofent.

Komolyabb vetélytárs akadt az 1950-es években, amikor egy másik fekete-erdei település, Furtwangen lakói a Breg forrását kezdték reklámozni, miután egy bizonyos doktor Ludwig Öhrlein 1954-ben az ott csordogáló vizecskék közül ezt a helyet jelölte meg a Duna forrásának. E váltásnak leginkább az 1100 méteres magasságban működő Kolmenhof fogadó tulajdonosa lett a haszonélvezője. Amióta a közelben tábla jelöli a szerény forrást, sokkal több turista jár arra. Everke polgármester említett dolgozata viszont arra céloz, hogy Öhrlein doktori címe nem geográfiai disszertáción, hanem fogorvosi diplomán alapul, és él a gyanúperrel, hogy Öhrlein egy kellemes nyaralás után, hálája jeléül segítette a Kolmenhofot e nevezetességhez.

Az Öhrlein-féle szakvélemény körüli vihar akkor érte el a csúcspontját, amikor 1981-ben a baden-württembergi tartományi kereszténydemokrata pártkongresszust Donaueschingenben tartották, és üdvözlő beszédében a házigazda polgármester megragadta az alkalmat, hogy visszakövetelje maguknak a forrást. Az országos lapok alig leplezett iróniával számoltak be arról, hogy Roman Herzog tartományi belügyminiszter (a későbbi államfő) bejelentette: utasították a földmérési hivatalt, hogy a hivatalos térképekről töröljék a Duna eredetének megjelölését a Breg forrása mellől, és helyezzék vissza ősi jogaiba Donaueschingent. A forrás mellett az őszi kortárs zenei fesztiváljairól is nevezetes város mindenesetre változatlanul résen van, és erősíti dunai hadállásait. A járási önkormányzat előtt május óta ott a javaslat: méltó jelet kellene állítani azon a helyen is, ahol Donaueschingen határában a Breg és a Brigach Dunává egyesül.

A kis fekete-erdei folyóknál erősebb vetélytársa lehetett volna a Dunának az Inn. Kettőjük egyesülésénél, Passauban – amely a kisebb Ilz torkolatát is számításba véve a három folyó városaként reklámozza magát – az évi átlagos vízhozamot tekintve az Inn a nagyobb, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy a Dunát tekintse az Inn mellékfolyójának. Talán azért sem – véli Lóczy –, mert évszázadokkal korábban a vízhozamokat még nem mérték tudományos alaposságal, márpedig az alpesi folyó csak a tavaszi olvadások után duzzad föl, az év nagyobbik részében a Duna tűnik bővizűbbnek.

hvg.hu







Szóljon hozzá elsőként! »



Laptopokkal jutalmazta környezettudatos fogyasztóit a DRV Zrt. - videóriport


Négy szerencsés, E-számla szolgáltatásra regisztrált fogyasztó térhetett haza új laptoppal a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.)...
0