RSS
A koronavírust nem jósolta meg, de Európa-hírű járványguru volt Nostradamus
Különleges műsorfolyammal tiszteleg a francia jövendőmondó előtt a HISTORY2
Akár hiszünk Nostradamus jóstehetségében, akár nem, van miért tisztelni a XVI. századi francia jövendőmondót. Ő volt korának egyik leghíresebb „járványügyi szakembere”, vagyis pestisdoktora.
Mai szemmel alapvető higiéniai előírásnak tűnő javaslatai akkoriban felvilágosult gyógymódnak
számítottak. Nostradamusnak szombaton egy egész estét szentel a HISTORY2.
„Eljő majd egy ikerév, amelyben felemelkedik egy királynő, aki keletről érkezik majd, és aki dögvészt
terjeszt majd az éj sötétjében a 7 dombos országban és porrá alakítja át az emberek alkonyát, hogy
elpusztítsa és romba döntse a világot.” Ha úgy dekódoljuk az üzenetet, hogy az ikerév 2020-at jelenti, a
királynő a korona metaforája, a 7 dombos ország pedig Itália, akár kísértetiesnek is érezhetjük az állítólag
Nostradamustól származó 1551-es próféciát. Ám sajnos hamisítványról volt szó: Nostradamus sosem
vetette papírra ezeket a sorokat. Ahogy nincs nyoma A próféciák című híres könyvében a szintén sok
helyütt idézett, „Amerikán és Lombardián” végigsöprő nagy csapásnak sem.
A koronavírust tehát nem jövendölte meg a történelem talán leghíresebb jósa, mégis tanulságos felidézni
az életét a járvány közepette. Michel de Nostredame 1503-ban született Provence-ban, kikeresztelkedett
zsidó orvoscsalád leszármazottjaként. Vallásos nevelést kapott, élete végéig buzgó katolikus volt. Anyai
nagyapja hatására kezdett foglalkozni a csillagászattal, az asztrológiával és az orvoslással is. A
leghíresebb francia orvosi egyetemre, Montpellier-be iratkozott be, ami arról volt híres, hogy az ott tanulók
évente felboncolhatták egy kivégzett gyilkos holttestét, ami akkor kiváltságnak számított.
 |
A pestisjárvány csodadoktora
Orvosi tanulmányait azonban öt év után meg kellett szakítania, mivel az 1520-as években kitört
pestisjárvány miatt az egyetem bezárta kapuit. Nostradamus fiatal orvostanhallgatóként felcsapott
pestisdoktornak. Ebbéli minőségében bejárta Franciaország legzsúfoltabb, legfertőzöttebb városait
Narbonne-tól Carcassone-ig, Toulouse-tól Bordeaux-ig. A pestisdoktorok híres védőöltözetét – széles
karimájú kalap, hosszú pálca, fekete szattyánbőr köpeny, gyógynövényekkel töltött madárcsőr-maszk –
azonban még nem viselhette, mivel azt csak a következő évszázadban találta fel XIII. Lajos orvosa,
Charles Delorme.
Nostradamus a korban felvilágosult módszerekkel küzdött a járvány ellen, és valószínűleg sok ember életét
mentette meg. Kortársai gyakran véreztetéssel vagy higannyal próbálták gyógyítani a kórt, ő ezt elvetette, a
járvány után egy könyvben is foglalkozott a bevett módszerek hatástalanságával. Ehelyett higiéniára
helyezte a hangsúlyt: azt tanácsolta a pestis sújtotta városoknak, hogy égessék el mihamarabb a
holttesteket, igyanak tiszta vizet, és szellőztessenek. Egy csipkebogyó-főzetet is „feltalált”, ami nyilván nem
gyógyította a pestist, de C-vitamin-tartalma miatt az immunrendszer erősítésében játszhatott valamekkora
szerepet.
Konfliktus az egyetemmel
A járvány után befejezte tanulmányait, de később kiutálták az egyetemről. A neves kultúrtörténész, Ráth-
Végh István így írja ezt le: „Egyetemi tanulmányait Montpellier-ben végezte, ahol később tanár is lett. Majd
orvosi gyakorlatra adta magát, s a pestisjárványok alatt önfeláldozással és akkora tudással működött, hogy
nevét a legjobb hírű orvosok sorában emlegették. A kari konkurencia sanda szemmel nézte a
népszerűséget, s mert másképpen nem tudtak neki ártani, kálvinizmussal vádolták meg. Ekkor
Nostradamus, kedvét vesztve, felhagyott az orvosi gyakorlattal, és visszavonult egy kis dél-franciaországi
városba, Salonba.”
Itt élte le aztán további életének nagy részét. Első feleségét és két gyermekét elvitte egy betegség, ami
ellen nem találta meg a csodaszert. 1536 és 1544 között itáliai vándorútra ment, de amikor
Franciaországban újra országos pestisjárvány tört ki, hazatért segíteni. Az újabb járványt is túlélte, újra
megnősült, letelepedett, és olaszországi kozmetikai ismeretei révén sok gyógyulni vagy szépülni vágyó
gazdag páciens kereste fel. Salon város csatornázási terveit, a köztisztaság járványügyi jelentőségének
tudatában, nemcsak szóban, de magánvagyonából is támogatta. És itt írta meg híres jóslatait is, amelyek
miatt neve máig fennmaradt, és amelyek hatásáról a HISTORY2 különleges műsorfolyama is
megemlékezik.
A Nostradamus hatása című sorozat május 16-án és 23-án, szombat este 18 órától látható a
HISTORY2-n. A Nostradamus jóslatai a 21. századra című film május 16-án, a Nostradamus utódja
pedig május 23-án, szombat este 20:15 órakor látható a HISTORY2-n. Ismétlések folyamatosan.
Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?
- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Elmarad a szombati Balaton-átúszás
- Szombattól sűrűbben járnak a balatoni hajók
- Nyolc új viharjelző állomást létesítenek a Balatonnál
