RSS
Bakondi: az Európai Bíróság főtanácsnoka politikai döntést hozott
Az Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka nem jogi, hanem sokkal inkább politikai döntést hozott, amikor Magyarország és Szlovákia keresetének elutasítását javasolta a kvótaperben az EB-nek - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.
 |
Bakondi György szerint a főtanácsnok álláspontja nem jogi érvelés. Az sokkal inkább abba a politikai nyomásgyakorlásba illeszkedő álláspont, amely a brüsszeli központi akarat Soros-tervhez illeszkedő érvényesítését szolgálja - fogalmazott.
Vagyis a magyar bevándorlás-politikát támadó lépéssorozat egyik elemét láthatjuk, ám a magyar kormány sem politikai, sem jogi nyomásnak nem enged - hangsúlyozta.
Mint elmondta: a Soros-terv szerint évente mintegy egymillió embert kellene befogadni Európába, akiknek fejenként 4,5 millió forintnak megfelelő valutát kellene juttatni az életkezdéshez. Ugyancsak a terv része egy európai bevándorlási ügynökség létrehozása, amely arról döntene, hogy a migránsok megkapják-e a menekültstátuszt - hívta fel a figyelmet Bakondi György, kiemelve, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem támogatja ezt a tervet.
Magyarázatképpen hozzáfűzte: az Európai Bíróság ügymenete szerint először mindig egy főtanácsnok foglal állást egy adott ügyben, majd ezt követően dönt a testület.
A főtanácsnok által összeállított 120 oldalas anyag ebben az esetben igen furcsa, hiszen nem tételes jogi, hanem sokkal inkább politikai, az uniós tagállamok közötti szolidaritásra építő politikai érvrendszert tartalmaz - mondta Bakondi György.
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?
- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Elmarad a szombati Balaton-átúszás
- Szombattól sűrűbben járnak a balatoni hajók
- Nyolc új viharjelző állomást létesítenek a Balatonnál
