Ezt olvasta már?

0

Közeleg a tél, készüljünk a disznóvágási szezonra!

Igaz, hogy ma már egyre kevesebb háznál tartanak haszonállatot, ahol azonban sertések is vannak, ott kétségkívül a disznótor a téli időszak legnagyobb ünnepe.

Ilyenkor összecsődülnek a rokonok és a barátok, és mire az este éjszakába hajlik, addigra a sertésnek hűlt helye van, ám az asztal roskadozik a sok finom “disznóság” alatt.

 

Hogyan zajlik egy tradicionális disznóvágás?

A zimankós téli hajnalban még koromsötét van, de a ház népe már izgatottan készülődik. Rövidesen megérkeznek a meghívott segítők, illetve a böllér is befut, kezében cipelve súlyos táskáját, melyben az éles kések és egyéb szerszámok lapulnak.

A pirkadat első jelei még épp csak megjelennek a horizonton, mikor a felespoharak összekoccannak, majd a “fogópálinka” után a társaság a sertésólak felé veszi az irányt. A kiszemelt állat éberen figyel. Mintha érezné a vesztét, izgatottan sétálgat fel s alá. Amikor meglátja az embertömeget, még inkább bepánikol. De a böllér profi, a segítői pedig gyorsak: nem telik el pár perc, mire az állat máris holtan hever a földön.

Az első és legnehezebb feladat letudva, de most jön csak a munka java! Mire a reggeli napsugarak megolvasztják a zúzmarát a fák ágain, a néhai sertés már a rendfán lóg, a szorgos kezek pedig csak bontják és darabolják.

De a nap során odabenn is nagy a sürgés-forgás: ki húst darál, ki hagymás vért süt, ki a pácba kerülő sonkákat és szalonnákat készíti elő, ki a zsírsütéssel foglalatoskodik, ki mosogat. Senki sem üldögél tétlenül, rengeteg a munka.

 

Kések és pengék mindenütt

Egy disznótoron sokféle vágószerszámra van szükség, de egy jól felkészült társaság ennek nincs is híján. Kézről kézre járnak a nyúzó- és szeletelőkések, a csontozószerszámok, a bordakihúzók, a bárdok, a csontfűrészek, és persze a fenőacélok, hiszen a pengék igen intenzív használatnak vannak most kitéve.

A munkaasztalt vágódeszkák sokasága borítja, amit a szorgos asszonyok gyakran elvisznek és forró vízben megtisztítanak, hisz a higiéniára minden körülmények között ügyelni kell. Ahogy a délelőtt délutánba, majd lassanként estébe vált, a csapat egyre fáradtabb, de a lelkesedésük egy pillanatra sem lankad. A kések továbbra is szakadatlanul dolgoznak, hisz még mindig rengeteg a munka.

De közben már a töltő sem lustálkodik, egyre-másra készülnek az ízletes hurkák, kolbászok, szalámik, no meg persze a disznósajt. Ezek mennek is majd rögvest a füstre, ahová majd a sonkák és szalonnák is követik őket.

 

Itt a lakoma ideje!

Későre jár, a nap már rég lenyugodott, de lassan a disznótor is a végéhez közeledik. Azok sem voltak restek, akik a konyhában tevékenykedtek, ugyanis készen áll a disznótoros lakoma, tele ínycsiklandozó finomságokkal: savanyú leves, friss kolbászhússal töltött káposzta, resztelt máj, pecsenye.

Az éhes társaság szinte mindent felfal, majd leöblíti jóféle házi borral, melynek eredményeként hamarosan hangos énekszó és nevetés hasít a sötét téli éjszaka fagyos csendjébe.

 







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0
0

0
0