Lesz-e második koronavírus hullám?
A koronavírus hivatalosan március 4-én jelent meg Magyarországon (nem hivatalosan valószínűleg sokkal hamarabb), majd március 11-én elhozta a "rendkívüli vészhelyzet" elrendelését, illetve március 16-án a magyar iskolák bezárását.
Aztán jött egy gyors felfutás: március 15-én elhunyt az első koronavírus-beteg és a fertőzés terjedése is rákapcsolt. A kormány válaszul március 28-tól bevezette a kijárási korlátozást és a vásárlási idősávokat az idősek védelmében.
A csúcsidőszak április második hete és május eleje közt volt, amikor (április 7 és május 2 között) folyamatosan visszatérő módon fordult elő a 70 feletti napi fertőzésszám. Az abszolút csúcsot április 10-én a 210 -es esetszám jelentette. A koronavírus miatt elhunytak számát illetően a csúcsot az április 14 és április 23 közti időszak hozta, amikor 7 alkalommal is 13 fölé emelkedve a halálos áldozatok száma (április 19-én volt 17 halott). A járvány tehát nem éppen május 3-án tetőzött, hanem valamivel hamarabb: április 7 és 21 közt. (Április 21-én, amikor mindkét paraméter magas értéket mutatott és 14 halottat illetve 114 új fertőzöttet követelt a járvány.)
A vészhelyzet öt napja, június 16-án szűnt meg, de már június 14 óta 10 fő alatti a napi új fertőződések száma (június 20-án 5 volt). Jelenleg két kérdés merül fel mindenkiben: 1. Lesz e második hullám (és ha igen, akkor mikortól) 2. A vakcina mikortól várható - lakossági elérhetőséggel - és kiknek lesz kötelező és kiknek lesz elsőbbséggel felvehető a készítmény?
Ami az első talányt illeti: a szakértők többsége számít egy második hullámra, hiszen jelenleg nincs még vakcina és bizonyos országokban még mindig bővülőben van az első hullám (pl. USA, Brazília). A globalizáció, a felgyorsult világ pedig sajnos kedvez a járványok gyors terjedésének. Ha a Föld egy adott pontját terjed valami (pláne ha az adott hely a világkereskedelembe aktívan bekapcsolt ország), akkor sajnos elképzelhetetlen, hogy az illető pandémia ott maradjon és ne kerüljön át más kontinensekre, más országokba. A lenti térképen jól látszik, hogy az első hullám Dél-Amerikában még csak most kezd komolyabb "tombolásba".
Így szinte biztosra vehető, hogy előbb-utóbb (a legvalószínűbb "forgatókönyv" szerint ősszel) számítanunk kell majd egy második COVID hullámra is. Ráadásul lehetséges, hogy ez már egy mutálódott vírus-variáns lesz, ami a korábban szerzett immunitásokat zárójelbe teszi.
Ami a vakcinát illeti: még mindig az év végi (vagy méginkább 2021 eleji) időpont a legvalószínűbb a tömeges oltások megkezdésére (bizonyos országokban). Hogy nálunk mikor kerülhetne erre sor, az nagy kérdés, mint ahogyan az is, hogy milyen körben indulnának meg legelőször az injekciózások. Valószínűleg a 65 év felettiek, illetve egészségügyben dolgozók kapnának elsőbbséget (sőt nem kizárt, hogy utóbbi csoportban kötelező elrendeléssel).
Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy egyelőre nem pakolhatjuk még el a maszkokat és az újbóli kijárási, vásárlási szigorítások visszatérésére is sor kerülhet még.
blogujsag.hu

- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Elmarad a szombati Balaton-átúszás
- Szombattól sűrűbben járnak a balatoni hajók
- Nyolc új viharjelző állomást létesítenek a Balatonnál


