RSS
Mitől alakul ki kényszerbetegség?
Bizonyára mindenki találkozott már a félelem érzésével. A legkülönbféle dolgoktól és helyzetekben törhet ránk a félelem. Különböző módszerekkel lehet enyhíteni a szorongáson, azonban vannak olyan esetek, amikor a félelem érzése állandósul, rögeszmévé válik.
 |
Mindezekből kényszeres cselekvések alakulhatnak ki. Az alábbiakban a kényszerbetegségek okairól írunk néhány gondolatot.
Történeti áttekintés
Kezdjük a régmúlttal. Sokáig nem tudták megkülönböztetni a kényszeres cselekvéseket a zavart elmeállapottól. A középkorban az is előfordult, hogy sátáni megnyilvánulásként tekintettek rá. A XIX. századtól Esquirol és Westphal munkásságának köszönhetően kezdtek másként viszonyulni a témához.
Esquirol tanulmányaiban megkülönbözteti a kényszeres gondolatokat a hiedelmektől. Kiemeli, hogy a kényszeres betegek tudatában vannak annak, hogy egy belső hang készteti őket arra, hogy lehetetlen dolgokat képzeljenek. Westphal egyértelműen megkülönbözette a kényszeres betegséget a kóros elmeállapottól, a búskomor állapottól, valamint a betegségtől való szorongástól.
A tanuláselméleti modell lényege
A történelem során a következő legjelentősebb tanulmány a tanuláselméleti modell. Ebben az elméletben a kényszerességre, mint aktív elkerülő viselkedésre tekintenek, mely által csökkenthető az egyén stressz-szintje. Azt tartják, hogy a kényszeres cselekvés átmenetileg valóban oldja a szorongást, és ez által rögzülnek a kényszeres cselekedetek.
A kényszeres cselekvések szabályszerű, ismétlődő jellege adja a magyarázatot arra, hogy a kényszeres cselekvés hogyan rögzül: idővel megtanuljuk, hogy a cselekvés oldja a feszültséget, így ismétlésre készteti az egyént. Ennek következtében a viselkedés hosszabb távon fennmarad.
Idővel aztán meggyőződünk arról, hogy az adott cselekvés kevés energiaráfordítással is eredményes lesz. Hosszú távon a külső visszacsatolások egyre kevésbé tudják befolyásolni a viselkedésünket. A dolog kettősségét adja, hogy a szorongás oldására irányuló cselekvés hosszú távon még nagyobb stresszt okoz, megkeserítve ezzel az egyén mindennapjait.
Az Onlinepszichológus.net blogbejegyzéseiben bővebben olvashatnak arról, hogy hol húzható meg a határ a kényszerbetegség és az ártalmatlan szokások között.
Kényszerbetegségekről rendszerszemléleti megközelítésben
A rendszerszemléleti megközelítés a felmerült problémákat összefüggésekben vizsgálja. A kényszeres beteget a családi környezetével együtt vizsgálja, úgy tekint rá, mint a nagyobb egység tünethordozójára. Ahhoz, hogy a probléma gyökerét feltárja, a beteget saját környezetével összhangban kezeli.
(x)
Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?
- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Elmarad a szombati Balaton-átúszás
- Szombattól sűrűbben járnak a balatoni hajók
- Nyolc új viharjelző állomást létesítenek a Balatonnál
