Ezt olvasta már?

0
Siófokinapilap » Gazdaság » Tizenegy év alatt vármegyényit bővült a lakásállomány

Tizenegy év alatt vármegyényit bővült a lakásállomány

Megosztás

2011 és 2022 között valamivel több mint 200 ezerrel nőtt a magyar lakóingatlan állomány és a nyugatra tartás volt a magyarok otthonkeresésének jellemző iránya – ezt mutatják a legutóbbi népszámlálás már nyilvánosságra került eredményei.

Az OTP Ingatlanpont elemzője szerint ez a vándorlási tendencia rányomta bélyegét a lakáspiac

utóbbi évtizedének jellemző folyamataira is.

Budapest, 2023. március 30. – Az életkörülmények egyik hasznos mutatója a lakásbőség,

ami az otthonok és az ott lakók számát veti össze egy-egy területen. A legfrissebb

népszámlálási adatok 1 szerint e szempontból Magyarország „kényelmesebb” hely lett 2011

és 2022 között. Az előző összeírás idejével összevetve, most 334 ezerrel kevesebben

osztozunk 203 ezerrel több lakáson. Így a korábbi 442 helyett 478 lakás jut ezer emberre. E

mutató növekedése azonban vármegyénként igen eltérő, de még a hasonló számok is

igencsak különböző okokat rejtenek. A legkisebb változást a drága és népszerű Pest

vármegye mutatja, ahol – szemben az átlagos 36-tal – mindössze 1-gyel nőtt az ezer

polgárra jutó otthonok száma. Rögtön utána e sorban a sokkal nehezebb sorsú Szabolcs-

Szatmár-Bereg következik a maga 26 darabos lakásnövekményével. Az ellenpóluson a

Balaton miatt különösen vonzó Somogy a csúcstartó (+82), míg közvetlen

rangsorszomszédja az a Békés vármegye (+63), ahol pedig – az országban egyedüliként –

nem nőtt a lakások száma a legutóbbi népszámlálás óta, viszont a természetes fogyás a

legnagyobb mértékű volt ezen idő alatt.

Az átlagos háztartásnagyságot vizsgálva, azaz az egy ingatlanra jutó lakosok számában,

szintén nagy eltérések figyelhetőek meg az ország egyes területei között. 2022-ben a

legtöbben, átlagosan 2,6 fő, Pest vármegyében osztozott egy lakáson, ezt követi Szabolcs-

Szatmár-Bereg 2,4, majd Fejér és Komárom-Esztergom 2,3 fővel. A listát Budapest zárja,

ahol átlagosan 1,8 fő a háztartások elméleti mérete, de hasonlóan „szellősen” élnek (1,9 fő)

a jelentős lakásszám növekedést mutató Somogyban és az elöregedő Békésben is.

Ha külön-külön vizsgáljuk a lakásbőséget alakító két tényező (lakás-, illetve lélekszám)

alakulását, akkor beszédesebb képet kapunk az ingatlanpiac évtizedes alakulásáról is.

A vizsgált periódus végére 4,6 százalékkal emelkedett a lakásként használt ingatlanok

száma. Ám a vármegyék túlnyomó többségében a lakásszám növekedés elmaradt az

országos átlagtól. A lista végén Békés (-0,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (+0,4%), Nógrád

(+0,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%) és Jász-Nagykun-Szolnok (+0,8%) áll. A legjobb

eredményt Győr-Moson-Sopron (+11,1%), Pest (+10,4%) valamint Somogy (+10,2%) érte el.

Öt százalék felett tudott még növekedni Veszprém, Fejér és Budapest lakásállománya. Az,

hogy a lista egyik végén a lakásár szempontjából a legolcsóbb, míg a másikon a legdrágább

országrészek állnak, nem igazán meglepő. Ahogyan Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont

vezető elemzője magyarázza: ahol van kereslet, ott építenek a beruházók, az új lakások

magasabb ára pedig húzza magával a környék használt piaci árait is. A fenti lista két pólusa

látványosan jelzi a kereslet országon belüli kelet-nyugati eltolódását is, amit az új otthonukat

keresők költözései határoznak meg.

Mindössze két vármegyének sikerült lélekszám-nyereséggel zárnia a népszámlálási

periódust. Ehhez az ország minden területi egységét egyöntetűen sújtó természetes fogyást

kellett ellensúlyozniuk a máshonnan beköltözőkkel. A legnagyobb – a népességét 12,3

százalékkal növelő vonzerőt – a főváros „előkertje”, Pest mutatta. Ennek segítségével

összességében 10 százalékkal tudta növelni a lélekszámát, ami teljesen harmonizált a

lakásállománya 10,4 százalékos gyarapodásával.

1 https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/elozetes_adatok/nsz2022-elozetes-adatok-tablamelleklet.xlsx

Győr-Moson-Sopron kettős gyarapodásához – a lakásszám 11,1 százalékos növekedése

mellett – kellett egy jelentős, népességarányosan 7,9 százaléknyi betelepülés is, így jöhetett

ki összességében a 4,4 százalékos lélekszám-növekedés. „A győri iparfejlesztések már

röviddel a rendszerváltás után megmozgatták a lakásberuházók fantáziáját is – emlékeztet a

vezető elemző –, az utóbbi időszakban pedig már a környező falvakban is születnek új

településrészek az újépítések nyomán.”

Három további dunántúli vármegye is közel került ahhoz, hogy a lakásszáma (4-6

százalékos) növelése mellett megőrizze korábbi lélekszámát. Ám Fejérben, Komárom-

Esztergomban, illetve Vasban a viszonylag jelentős, 3-4 százalékos bevándorlás is csak arra

lett elég, hogy az összes népességvesztés ne haladja meg a 2 százalékot.

A vármegyék egy másik csoportjában bár a lakásállomány az átlag felett nőtt, az ott lakók

száma jelentősebben csökkent. Ez az ellentmondás legmarkánsabban Somogyban tűnik ki,

ahol az előbbi 10,2 százalékkal gyarapodott, míg az utóbbi 7,5 százalékkal csökkent. Valkó

Dávid szerint ebben a Balaton, mint befektetési célpont vonzereje mutatkozik meg. „Az itt

ingatlant vásárló tömegek nem feltétlenül költöznek a tó mellé, hanem inkább csak második-

harmadik lakásnak, nagyrészt befektetésnek veszik az ottani lakásokat, házakat.” Ez a

Balaton-effektus – ha gyengébben is, de – élénkítően hatott a veszprémi (lakás: +7%,

lakosság: -4,7%) és a zalai (+4,3%, -6,7%) lakáspiacra is.

A vármegyék mintegy harmada korántsem ennyire szerencsés, amennyiben a

lakásállományuk az országos átlag alatt növekedett, miközben népességük akár tizedét is

elveszítették. Ilyenek: Békés (lakás: -0,2%, népesség: -12,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén

(+0,4%, -9,8%), Nógrád (+0,4%, -9,8%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (+0,7%, -5,5%), Jász-

Nagykun-Szolnok (+0,8%, -7,9%), Heves (+1,9%, -7,4%) és Tolna (+2,1%, -10,2%). Ám a

hasonló számaik mögött igen eltérő társadalmi folyamatokat láthatunk. Például Békésben a

legnagyobb (-8,8%, az országos átlag közel kétszerese) a természetes fogyás, amihez az

ország második legnagyobb arányú (-3,8%) elvándorlása társul. Már ez is utal az intenzív

elöregedésre: a 14 éven aluliak, illetve a 65 éven felüliek aránya itt messze alul-, illetve

felülmúlja az országos átlagot. Ezzel szemben az ugyancsak nagyon sok polgárát elvesztő

Borsod-Abaúj-Zemplénben a hazai átlag alatti a természetes fogyás (-4,4%), viszont az

elvándorlásban országos rekorder a vármegye (-5,4%). Az ott élők korszerkezete – a 14 év

alattiak magas, illetve a 65 év felettiek alacsony aránya – szerint ez (Szabolcs-Szatmár-

Bereggel versenyben) az ország második-harmadik legfiatalabb vármegyéje. E mutatókban

egyértelműen megelőzni csak az a Pest tudta, amely éppen a nagyszámú bevándorlás révén

is fiatalodott a két népszámlálás között.

Az OTP Ingatlanpont

A 2011-ben alapított OTP Ingatlanpont Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő

hálózata, az OTP Csoport tagja. Országszerte közel 90 irodában, több mint 800 felkészült tanácsadó segíti az

ingatlanok értékesítését. A társaság egyedülállóan, egy kézben ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet,

így az otthonteremtéshez és felújításhoz szükséges pénzügyi termékek és szolgáltatások is elérhetőek minden

Ingatlanpont irodában. A hálózat, mint a hazai piac meghatározó szereplője, széleskörű üzleti, partneri

kapcsolatokkal is rendelkezik, kínálatban az újépítésű ingatlanok gazdag választéka is elérhető. Az OTP

Ingatlanpont mindemellett rendszeresen publikál szakértői elemzéseket a hazai ingatlanpiac helyzetéről,

folyamatairól.


Megosztás





0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek


Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...
0

0
0